2012. május 12., szombat


Szakmai (in)kompetencia.


Kerülget az idegösszeroppanás. Be kéne szerezni egy videót, 4:3-as flv-ben, megvan a specifikáció, átküldöm. Kapok egy fájlt, ami torz. Látszik, hogy 16:9-es volt az eredeti, és belenyomták a 4:3-asba és jónapot. Nem került alá-fölé fekete sáv, torz ufófejek rohangálnak. A videón a duciarcú csaj csak szeretne ilyen vékonyarcú lenni, bár a fejhossz valszeg nem tetszene neki. Szólok a koordinátornak, hogy nem jó, elmagyarázom miért. Késobb kiderült, hogy ő nem érti, de továbbítja a kérést.

A pasi, aki válaszol, kb. olyan emailcímmel rendelkezik, hogy kovacs.geza@filmgyarbandolgozom.com Szerinte a video felbontásra és képarányra is stimmel. (Hát persze, csak a benne lévő tartalom nem.) Szerinte a lejátszó a gond. VLC-vel nézem? Mert ok igen, és tökéletes. De átküldi újra. Letöltöm, ugyanaz, ugyanúgy torz. WTF?

Itt már elbizonytalanodom magamban, így valaki csinál nekem egy hülyebiztos képet: screenshot + ugyanaz a kép 16:9-re összenyomva, hopp, normális fejekkel. Átküldöm, a koordinátor is látja már, mi a gond. Mondom neki, hogy ha nem tudják megoldani ezt a problémát, küldjék át az eredeti 16:9-es movot, majd mi konvertáljuk. Gondoltam le van rendezve a kérdés.

Slusszpoén: megkaptam a movokat: a 16:9-es videó a 4:3-as frame-ben újra 16:9-esítve úgy, hogy jobb és bal oldalt fekete sávot adtak hozzá.

És akkor ne sikoltozzak.

2012. április 30., hétfő


Bear Grylls: Istenek aranya


Ez a könyv izgalmas. Ez az első és legfontosabb, amit el kell mondanom.
De kezdjük az elején. Ért pár meglepetés:
Az első a könyv formája volt, hatalmas betűkkel, rövid sorokkal nyomtatott, és mivel előtte pont faltól falig gépelt, apróbetűs, nehéz könyvet olvastam, fura volt megszokni ezt az öregbetűs kiadást és hogy 5 másodpercenként új sor jön.
A következő meglepetésem az volt, hogy ez talán leginkább egy YA (fiatal felnőtteknek szóló) regény, aminek egy tini a főszereplője. Mert oké, hogy valaki a nagybátyjával utazik, de valamiért meg voltam győződve róla, hogy a Bear Grylls kb. saját magáról fog regényt írni. :) Bár lehet, hogy ez is saját maga, csak tiniben. Mert ez a srác aztán a világon mindenhol járt már, ahol nem könnyű az élet. Ezt azért irigykedem is kicsit, bár az az oroszlános sztori nem hiányozna, meg a kadétiskola sem. De itt be is fejezem a spoilerezést. :)
A harmadik meglepetésem az volt, hogy beszippantott a történet, és azon kaptam magam, hogy reméltem, hogy egyedül "kell" töltenem a melóhelyemen az ebédszünetet, hogy olvashassam tovább, mi lesz Beckékkel. (Mert szurkoltam neki.) Nem mondom, hogy túl nagy meglepetést okozott a vége, de határozottan pergő a cselekmény, a párbeszédek rendben vannak, és amire aztán elég háklis vagyok: fordítás is rendben volt.
A negyedik meglepetésem pedig az volt, hogy pont Cartagenába mentek, ahová éppen most utazott el egy kollégám 4 hónapra. Mondjuk vele valószínűleg nem történnek ilyen izgalmak, de ha a karnevált látja, elképesztően irigy leszek rá.
Bear Grylls neve nyilván nem volt ismeretlen előttem: ismerem a műsorát, láttam már túlélőkönyvét, kíváncsi voltam, hogyan tud elmesélni egy olyan történetet, ami szintén a túlélésrő szól, de azért annál jóval több.
És ha már A túlélés törvényei: most visszagondolva, ezer éve pont láttam egy részt, amiben a tengeren hánykolódik. Hopp, még egy fél mondat spoiler: ismerős volt. ;)
Én jól szórakoztam. Szóval az elkövetkező strandszezonra bátran ajánlom ezt a kikapcsoló, akciódús regényt. Azoknak is, akik nem vágják még, (vagy már,) mit is kell tenni egy dzsungelben, hogy pl. ne haljunk szomjan. Én már tudom. (Bár valószínűleg hamar kígyóebéddé válnék, amilyen szerencsém van... :D)
Disclaimer: Köszönöm a lehetőséget, @Jaffa_Kiado. Magamtól valószínűleg nem olvastam volna el, de tényleg élveztem, és az értékelés minden szava az én véleményem. :)

Ez a könyv izgalmas. Ez az első és legfontosabb, amit el kell mondanom.

De kezdjük az elején. Ért pár meglepetés:
Az első a könyv formája volt, hatalmas betűkkel, rövid sorokkal nyomtatott, és mivel előtte pont faltól falig gépelt, apróbetűs, nehéz könyvet olvastam, fura volt megszokni ezt az öregbetűs kiadást és hogy 5 másodpercenként új sor jön.

A következő meglepetésem az volt, hogy ez talán leginkább egy YA (fiatal felnőtteknek szóló) regény, aminek egy tini a főszereplője. Mert oké, hogy valaki a nagybátyjával utazik, de valamiért meg voltam győződve róla, hogy Bear Grylls kb. saját magáról fog regényt írni. :) Bár lehet, hogy ez is saját maga, csak tiniben. Mert ez a srác aztán a világon mindenhol járt már, ahol nem könnyű az élet. Ezt azért irigylem is kicsit, bár az az oroszlános sztori nem hiányozna, meg a kadétiskola sem. De itt be is fejezem a spoilerezést. :)

A harmadik meglepetésem az volt, hogy már az elején beszippantott a történet, és azon kaptam magam, hogy reméltem, hogy egyedül "kell" töltenem a melóhelyemen az ebédszünetet, hogy olvashassam tovább, mi lesz Beckékkel. Nem mondom, hogy túl nagy meglepetést okozott a vége, de határozottan pergő a cselekmény, a párbeszédek rendben vannak, és amire aztán elég háklis vagyok: fordítás is jó volt.

Az utolsó pedig az volt, hogy pont Cartagenába mentek, ahová éppen most utazott el egy kollégám 4 hónapra. Mondjuk vele valószínűleg nem történnek ilyen izgalmak, de ha a karnevált látja, elképesztően irigy leszek rá.

Bear Grylls neve nyilván nem volt ismeretlen előttem: ismerem a műsorát, láttam már túlélőkönyvét, ezért kíváncsi voltam, hogyan tud elmesélni egy olyan történetet, ami szintén a túlélésrő szól, de azért annál jóval több. És ha már A túlélés törvényei: most visszagondolva, ezer éve pont láttam egy részt, amiben a tengeren hánykolódik. Hopp, még egy fél mondat spoiler: ismerős volt. ;)

Én jól szórakoztam. Szóval az elkövetkező strandszezonra bátran ajánlom ezt a kikapcsoló, akciódús regényt. Azoknak is, akik nem vágják még, (vagy már,) mit is kell tenni egy dzsungelben, hogy pl. ne haljunk szomjan. Én már tudom. (Bár valószínűleg hamar kígyóebéddé válnék, amilyen szerencsém van... :D)

Disclaimer: Köszönöm a lehetőséget, @Jaffa_Kiado. Magamtól valószínűleg nem olvastam volna el még egy jó darabig, de tényleg élveztem, és az értékelés minden szava az én véleményem. :)

2012. március 20., kedd


Párizs 1. - tippek, infók


Kajálni: Quartier Latin, a Notre-Dame és a Sainte-Chapelle között, de nem a szigeten, hanem a... túloldalon (nem a Chatelet oldalán, hanem a másikon). Nagyon ajánlom a Creperie Genia-t (11 rue de la Harpe), 4,5 Euro egy dobozos üdítő, egy hatalmas Nutellás palacsinta (+0,5 E banános-nutellás (nyami)) és egy panini (hosszú melegszendvicskifli, bőven megtömve). Ez egy alapos jól-lakáshoz elég. A környék legjobb ár/érték arányú kajáldája, az emeleten vannak ülőhelyek.

A Meki elég jó kényszermegoldás. A magyar mekikhez képest sokkal lassabb a kiszolgálás, és úgy tűnt, csak rendelésre sütnek. A menühöz lehet sört kérni.

Húgyszag van. Mindenhol.

A Notre-Dame teteje zárva van 11.30 és 14.00 (14.30?) között. A két torony közötti legmagasabb összekötő részig, meg a harangig lehet felmenni.

BKV PKV napijegy: totál megéri, mert így is kilométereket gyalogol az ember. Mi az 1-3. zónákba vettünk 5 napos bérletet, 30 Euro körül volt per fő. Ami ezen kívül van: Versailles, Disneyland. Oda külön kell jegyet venni. Érdemes a szakaszhatáron leszállni és ott megvenni oda-vissza.

Múzeumokbérlet: van egy, kettő és négy napos. Napi két múzeummal számolva kb. úgy jön ki, hogy ugyanannyiba kerül, mintha külön megvenné az ember. Viszont a Louvre-ban és a d’Orsay-ban nem kell sorban állni, hanem simán be lehet menni vele! Sajnos nem lehet vele előzni a Notre-Dame tornyához és a Sainte-Chapelle biztonsági ellenőrzéséhez (viszont a jegyvásárlós sornál igen). A múzeumok átlagosan hatkor zárnak. Vannak múzeumok, amik hétfőn, és vannak amik kedden vannak zárva, a Louvre kedden este későig nyitva van.

Disneyland: látszik, hogy irgalmatlan sorokra/tömegre vannak felkészülve. Márciusban, hétfőn is rengetegen voltak. Volt olyan attrakció, ahová 40 perc volt a várakozási idő, ezeket kihagytuk. Átlagosan 10-20 percet várakoztunk mindenre. El sem akarom képzelni, mennyi ember lehet ott főszezonban. (A belépő nagyon drága, de nem tudom a pontos feltételeket, nekem ingyenbelépőm volt.) Egy nap alatt kb. a 70%-át bejártuk.

Szállás: A hotelek drágák. Mi apartmanban laktunk. Itt találtuk: http://www.holiday-rentals.co.uk/ Eredetileg nem itt laktunk volna, két nappal indulás előtt foglaltuk le.

Ami jó volt: volt minden. Törcsi, konyharuha, mikró, főzőlap, hajszárító, konyhafelszerelés, kávé, kenyérpirító, kényelmes!! kinyitható ágy, wifi, tévé . Helyes kis padlásszoba volt. A tulaj hamar reagált minden megkeresésre. A metró 3 perc séta volt (Cadet megálló). Senki semmibe nem szólt bele, a távozás úgy történt, hogy becsuktuk az ajtót, a kulccsal a szobában.

Összesen 380 euró volt (360+20 takarítás) a hat éjszakára, én főleg csak drágább szállásokról hallottam.

Ami rossz volt (bár az indulás előtti utolsó héten sok emberrel beszéltem, és a francia fürdőszobákra többen is panaszkodtak, hogy gááááz):
– a fürdőszobának nem volt ajtaja, csak függöny
– a klotyóba nem lehetett papírt dobni, mint a görögöknél: minden papírt a kukába kellett dobni.
– volt egy egér, bár ez valszeg új probléma volt, mert meg voltak lepődve, és azonnal hoztak mérget, és felajánlották, hogy adnak másik lakást, de nem akartunk elszúrni ezzel egy órát se

Szerintem még így is sokkal olcsóbb és jobb volt ez így. Pláne, hogy a kiszolgálásra sem vágytunk különösebben.

(Most hirtelen ennyit emeltem volna ki, de ha még eszembe jut valami, kiegészítem. Lesz napi beszámoló, meg fotók is, csak győzzem megírni.)

2012. február 22., szerda


Random hablaty a villamosról.


Én azt mondom, hogy mindenki oda megy ahová akar. Nekem már ott kéne lennem.

Köszönöm, nem kérek semmit, egy állvabaszásért sem.

2011. december 31., szombat


"Te mit csináltatál idén először?" (2011)


(mmint életedben)

- voltam vizitúrázni (+ külföldön vizitúrázni)
- voltam 2000 méter felett
- voltam kétszer ugyanabban a külföldi városban egy éven belül (Bécs, Frankfurt, Darmstadt)
- ettem karalábét élvezettel
- voltam úgy társaságban kocsmában, hogy nem csak egy valamit ittam, hanem többet és ettem is, _leszarom_ jeligével
- vettem magamnak kütyüt (okostelefon)
- használtam Kindle-t
- voltam szabin egy napnál többet, és utaztam el
- aludtam kozmetikusnál festtettem szemöldököt-szempillát
- úsztam barlangban
- lett névreszóló városi vonalam
- csináltam először ugrálós fotót, majd sokadszor is :D

2011. december 6., kedd


Autentikus Chick with Brains leszek.


Chick with Brains
Ma voltam kötelező céges szemvizsgálaton, és szemüveges leszek. Ami örömhír. Tudom, hogy ez furán hangzik. Megmagyarázom. :)
Tinikoromban végig szemüveges voltam, majd 19 évesen a Honvédban azt mondta a főorvos, hogy nem kell hordanom többet, mert felesleges. Mmint hogy előtte is felesleges volt, mert hogy nem alakult ki a kétszeműségem, ragasztgatni kellett volna a szemem kiskoromban. De ahhoz már késő, nem használom a jobb szemem, csak ha olyat nézek, amit a másik szememmel nem látok. Az agyam nem koordinálja a dolgokat, nem dolgozza fel a képet.
Ez gyakorlatban annyit tesz, hogy látok, ha a bal szemem becsukom,, de egyrészt az erőlködéstől zizeg kicsit a kép (fekete foltos), meg hát életlen. Olvasni nem is tudok fél szemmel és baromi fárasztó vele nézni.
Ezt el is mondtam ma az optikusnak, aki végigpróbálgatott egy csomó lencsét (erőstől csökkentve), mert gyanús lett neki, hogy azért látok ezt-azt. Végül megállapodtunk a +2,5-es lencsénél, amivel kb egy perc után élesen láttam a betűket, majd kipróbáltam, és érezhető volt, hogy mindkét szememet elkezdtem egyszerre használni. Azt mondja az optikus, hogy azért nem használom a jobb szemem, mert van egy jó nagy különbség a kettő között. A bal szemem ugyanis teljesen jó és a hatalmas különbség miatt, meg hogy ne erőlködjön, az agyam quasi kikapcsolja a jobb szememet, és csak akkor használom, ha nagyon kell.
Viszont ha egy fél percig rajtam volt a szemüveg, akkor elkezdte észrevenni, hogy nem kell görcsölnie, és egyrészt élesebb, meg más lett a kép. Szóval a szemüveggel jó esély van rá, hogy rendesen fogom tudni használni a "rossz" szemem is.
Úgyhogy örülök. És csütörtökön át is veszem a szemüvegem. :)

2011. november 28., hétfő


Ha esetleg meg akarnál ajándékozni...


Egyrészt mindenféle dolognak örülni fogok, de azoknak aztán igazán, aminek eredményeképp ajándékozó és ajándékozott (magyarul te meg én) közösen megyünk vhová/csinálunk vmit.

Ha ezt nem preferálod, akkor íme egy lista még ezer évvel ezelőttről a Velvetről, ami még ma is stimmel kb.

Amenniyben könyvet akarsz nekem ajándékozni, de nincs ötleted, kérlek, menj a molyra, és nézd meg a Kívánságlistámat. Ha olyan könyvet adsz, ami a Kívánságlistámon rajta van, légyszi jelöld be, eskü nem nézem meg. (Jelölni úgy tudsz, ha ismerősöm vagy, ha nem vagy az, akkor zaklass egy ismerősömet (pl. valszeg @Dün segít neked jelölni, mert ő olyan zaklatható típus (:D), és majd úgyis iszunk egy csomó Sárlotkát cserébe.))

Ja, a bizsuknak is nagyon tudok örülni, viszont a fülbevalókra allergiás vagyok, így azokat csak akkor tudom hordani, ha orvosi acél az akasztójuk. :)

Mit nem kérek: csokit. :)

2011. október 31., hétfő


Kockabók.


Kockafiúk, új felületet gyártanak. Én is fogom használni. Leültetnek elé, papír, toll, írjam, mit nem értek. Átnéztem, leírtam, megmutogattam. Erre az egyik a másiknak:

- Azért ezt majd nézessük meg egy egységsugarú júzerrel is.

2011. október 30., vasárnap


Nahát.


három a harmadikon.

és 25 órás.

szülinap.

:)

2011. szeptember 26., hétfő


Meg akartam már írni...


A két fityulás lengyel apácát, akik mentőmellényben a Brdán kajakoztak.

A 89 éves nénit, akivel a 2007 méteres Heukuppere felfelé félúton láttunk. Épp pihent.

A férfit, aki nem hajló lábakkal, rossz csípővel fordított V alakba hajolva, kézen-lábon (a kezén munkáskesztyűvel) mászott lefelé a Heukuppéról.

A férfit, aki mei tai-ba a hasára kötött kétéves, vigyorgó napszemüveges fiával motorozott lassan körbe-körbe Piliscséven.

Meg a férfit, aki 10 körüli fiával az esti hét órás tömegben kézenfogva futott csintalan tekintettel. Főleg mikor majdnem elütöttek egy harmincas zombiirodistát.

2011. szeptember 19., hétfő


Jellemzés.


(muszáj elraknom)

‎"te egy állat vagy 
egy kicsi, nagyon kedves állat, de akkor is" Syp

2011. szeptember 13., kedd


Brda - őszi kajaktúra, Lengyelország


Eltelt négy nap, és én még mindig arra ébredek éjjel, hogy a világító konnektor a távolabbi tábortűz és a Brda partján vagyok.

- hát ez... nehezen találom a szavakat. Nem volt teljesen civilizációmentes egy hét (néhol volt melegvíz, meg fedett aszalok padokkal), de a vissza a természethez azért stimmelt. És ez a tapasztalat nagyon-nagyon kéne mindenkinek időnként! A kis elkényelmesedett városi lét után néha jó (lenne) szembesülni azzal, hogy mennyire kényelmesen élünk.

- melegem van. Ez az egy hét alaposan odacsapott a hőháztartásomnak. Napközben 15-20 fok volt, este 5-10. Látszott a lehelletünk, kellett a kabát és aludni melegítő + hálózsák + derékalj + derékra csavart pokróc + termosapka kombóban tudtam. Hát most melegem van, mikor egyszál semmiben alszom a kényelmes kis ágyamban a puha takarók között. Amit egyébként furcsáll a hátam.

- [gyomorforgásalert] iszonyú jó volt, hogy egy hétig a higénia, mint olyan viszonylag kevéssé izgatott. Kétszer fürdödtem egy hét alatt a folyóban, meg persze volt nálam bébitörlőkendő, meg kézfertőtlenítő, de utóbbit is jóval kevesebbet használtam a napok teltével. Egy hétig nem nézni tükörbe király érzés. A mosogatás időnként a folyóban történt, időnként a fűben. [/ gyomorforgásalert]

- a Sarlotka (akárhogy is írják) jó kis mix: 1/3 Zubrowka, 2/3 almalé. (Vagy 1/5, 4/5.)

- tábortűz: meleg és fények. És csillagok. Annyi, amennyit rég nem láttál.

- kaja: a tábortűzben sütöttem krumplit-paradicsomot-hagymát alufóliában, de az igazi profik egy zárható diszkoszban sütöttek, ilyet én is fogok szerezni. Emellett részemről zacskósleves, Sportszelet, szőlőcukor, jóreggelt, rizses Hamlet, lekvár, májkrém. Bolt után friss pékáru, felvágott. Almacsatni. :)

- nincs wifi. Mondom. Sőt. Telefon kikapcs, hogy elég legyen az akksi hazáig. Napi 10 perc elég arra, hogy az sms-ek megérkezzenek.

- csönd van. Illetve persze csobog a víz, meg susognak a levelek, meg kiabálnak az emberek egymásnak. Meg énekelnek. Mert addig sincs csönd.

- A sátorban alvástól eléggé féltem, hogy a derekam mit fog szólni, de semmit. :D A nyakam nem szerette az első éjszakát. Aztán a termopulcsimba becsomagoltam a kispárnám meg a nyakpárnám, és ez a párna mindent megoldott. Tippként kaptam, hogy legközelebb vigyek egy pűárnahuzatot, amit ki lehet tömni ruhákkal. Akkorákat aludtam, mint egy hááááz! Az első evezés után nyolctól reggel hétig aludtam, és máskor is volt, hogy bealudtam a frissen felvert sátorban.

- a vándorcigánykodás megszokható. :D A teljes táborbontás egy óra alatt simán kivitelezhető, szemerkélő esőben ez az idő gyorsan csökken. A cuccok hatékony elrendezését gyakorlatilag első nap sikerült kikísérletezni, onnan minden gyorsan ment.
1. vízálló zsákba: sátor
2.: hálózsák és derékalj
3.: napi motyó: naptej, szúnyogirtó, gyorsenergia (csoki, gyümölcspüré, szőlőcukor, JóReggelt), vízhatlan telefontok, WC-papír, váltóruha
A hajó elejében kaja.
Minden más szemeteszsákban a hajó hátuljában, így tuti nem ázik el.

- a legjobb cuccaim:
1. a hajkendőm. Igazából csak egy 20 centi hosszú cső rugalmas anyagból, ami ha kell hajpánt, ha kell haj- és fülvédő. Kapucni alá ideális.
2. Vitatigris gyümölcspüré (ezúttal is hálás köszi Paniperdának az ötletért), ami gyorsan felszívódik, sok energiát ad és még jó az íze is.
3. mikroszálas törölköző. Kicsire összehajtható, bele lehet csomagolni a tartalékruhát és ha kell vállra is lehet teríteni. (D. Adams továbbfejlesztve.)
4. sportmelltartó. Tetű sokba került, de az utolsó buznyákig megérte. A színe pont olyan ronda, mint a linken, viszont ez volt a legkényelmesebb, jellemző. :D
5. derékmelegítő (Lollee).

- láttunk rengeteg hattyút, darvakat, mókusokat, kacsákat. A darvaknak nagyon jó hangjuk van. A hattyúk pedig amikor menekülnek és nekilendülnek a felszállásnak... ekkor érthetővé válik, miért vannak a népmesékben tündérek, akik a hattyútoll kabátjukat levéve gyönyörű lánnyá változnak.

- esett. Egyszer majdnem egész éjjel, másnap szerencsére ragyogó napsütéssel, majd kétszer egész reggel-délelőtt. Gyors sátorbontás, esőben evezés. És leírhatatlan öröm, mikor végre kisütött a nap.

- éjjel evezni priceless. Rohanó felhők között bújócskázó holdfényben evezni meg fokozhatatlan. Tavon, szemben a holddal az ezüsthídon. Próbáld meg elképzelni. Csoda, ha nem akartam hazajönni?

2011. augusztus 18., csütörtök


Én-definíció.


Ezúttal is köszönöm Zazie-nak, aki engem "az ő sztárblogger ismerőse"-ként definiál. Rég nem nevettem ekkorát. A meghatottságtól könnybe lábadó szemem is ráfogom a nevetésre.

2011. augusztus 13., szombat


Frankfurt - Darmstadt - Heidelberg - Mainz


Az előzmény itt van. Április óta voltam még egyszer @BZsofi-nál, és mivel anno nem írtam meg a bejegyzés második felét, most pótlom egyben.

Az útról
A buszon volt egy Krisnás fiú, aki már az út elején elkezdett mantrázni. Cirka 10 perc alatt álombamantrázta magát, már kókadt a feje, de járt a szája, aztán egyszercsak abbahagyta és már aludt is.
St. Valentinben tüzijátékkal köszöntötték a pihenőidőnket. Este 10 volt, épp lebukott a nap a horizont alá. Szép volt.
Bécsben felszállt egy ötvenes, morcos szlovák nő, a folyosó túlfelén ült le. A busz eléggé tele volt, de mellettem még nem ült senki, így a hátam az ablaknak támasztva, a lábamat az üléseken kinyújtva olvastam. Mezítláb voltam, hozzátenném, mint az utasok úgy fele. A nő lenézően lenézett a lábfejemre (ami ó borzalom bokától kilógott a folyosóra), majd lebiggyesztette a száját, látványosan befogta az orrát és elkezdett legyezgetni az orra előtt. Ő is papucsban volt. Kb. kiröhögtem. Rám aztán nézhetett csúnyán.
Mire az útlevélellenőrzéshez értünk, egy szlovák villanyszerelő srác ült mellettem, aki Hollandiában dolgozott, felhőkarcolókon, ahogy a hollanddal kevert angolból értettem. Vele ugyanis elbeszélgettek a zsaruk. Én már megint annyira érdektelen voltam, hogy kb meg sem nézték a személyimet. :D

Darmstadt
Vonattal úgy 20 perc Frankfurtból, szép nagy egyetemi város. És akkor ha már egyetem, akkor menza. :D Király választék, ha egyetemistának néznek, király az ár is. És ha már kaja. Kérek ide is Alnatura hálózatot, annyira jó dolgokat lehet ott kapni, nem olyan csillagászati áron, mint az itthoni bioboltokban...

Zsófiék egy park mellett laknak (laktak), egy kellemes sétára a városközponttól. A forgalom a város alá van vezetve, sétálóutcák, parkok, templom, virágoskert, magnóliák, zöld, zöld, zöld. Volt szerencsém babakocsival is nekivágni párszor, és működik. És nem csak az utcán: lift szinte minden boltban van, sőt, a DM-ben ki van rakva (ingyen!) egy pelenkázó, ahol minden van, ami csak kell egy pelenkázáshoz.

Darmstadtban van egy nagyon nagy Hundertwasser-ház is, aminek a tetején van egy étterem/kávézó is. Ami persze nem volt nyitva.

A városban jó sétálni, tetszik. A fejemben az "élhető" szócska villogott sokszor...

Heidelberg
Nagyon szép város egy hegy tövében, egy régi várral a hegyen, régi híddal, óvárossal, sétálóutcával. Szép áprilisi napon voltunk ott. A várban van a világ(?) legnagyobb hordója, gyógyszerészeti múzeum, és a kilátás is remek. A vár és a város több temploma, épülete is valami rózsaszínes árnyalatú kőből készült, elég jellegzetes.

Az óvárosi részen egy pizzériában ebédeltünk egy sétálóutca "teraszán", ahol nagyon vicces volt, hogy a pincér, mikor megtudta, hogy egy mukkot sem értünk a táblára kiírt étlapból, lekapta a táblát az állványról és odahozta és lefordította az egészet.

A történelmi hídon volt egy cimbalmos. Gondoltam, hogy valahogy köze lehet Magyarországhoz, vagy a környékhez, de nem akartam odamenni hozzá. A dallam, amit játszott ismerős volt, aztán egyszer csak abbahagyta, és én dúdoltam tovább: Áj láv jú béééjbi, á la Cserháti...

Mainz

Szakadó esős júliusi napon voltunk, szürkeség, hűvös, brrr. Bementünk a katedrálisba, ahol már nem volt angol tájékoztató. A nyolcvan körüli bácsi, aki a felvigyázó volt, hamar felfogta nemlétező némettudásom ellenére, hogy egy leírást keresek, és 5 perc múlva megjelent eggyel.

Aztán elmentünk minden könyvmániás paradicsomába, a Gutenberg Múzeumba. Az alsó szinteken volt egy csomó mindenféle nyomdagép, Gutenbergé rekonstruálva, majd mindenféle méretű és stílusú nyomdagép úgy az 1920-as évekig. Ezek között is volt pár vicces (pl. hogy a fekete gépen csicsás arany ciráda és címer volt, meg hogy egy párnak volt írógépszerű billentyűzete is), de a legjobb rész szerintem a nagyon régi könyvek termei voltak. Lenyűgözőek voltak a könyvek dekorációi, látszott, hogy nem kevés időt tököltek töltöttek el velük. Volt latin-görög-héber Biblia, három hasábba tördelve, térkép, anatómiakönyv, imakönyv...

Mire kijöttünk, elállt az eső, és sétáltunk egyet a folyóparton, és láttunk híres német focicsapatokhoz tartozó buszokat. (Jellemzően ennyi maradt meg belőlük...)

Frankfurt (újra)

Megérkezésemtől fogva vadásztam open-wlanra, a telefonom jelzett is sokszor, de valahogy sosem sikerült az appokkal csatlakozni. A főpályaudvaron is jelzett a telefon, és hajnalban volt is időm próbálkozni, így egyszercsak rájöttem, hogy az "Open wi-fi network available" azt takarja, hogy ingyen bejön a T-Mobile oldala, ahol előfizethetek a wi-fi szolgáltatásukra. Kedves, nem?

Az érkezésem napját elmosta az eső, de hazafelé menet egészen jó séta idő volt. Voltam a Goethe házban és megnéztem a múltkori városnézésből kimaradt ajánlott pontokat. Továbbá ruhákat vettem, ami szóra sem érdemes. :D

A városban épp IronMan verseny zajlott, örülök, hogy már fotóztam korábban, mert elég dühös lettem volna a lelátó és a tömeg miatt.

A legjobb az volt, mikor este hétkor a szakadó esőben sétáltam a Majna partján az összeboruló juharfák alatt, és zúgtak a harangok. A hangulat megismételhetetlen.

2011. június 30., csütörtök


5 éve a saját lábamon.


Ma 5 éve, hogy egyedül lakom a kis lakásomban!

Végig se tudom gondolni, mi minden történt az elmúlt 5 évben... és őszintén szólva nem gondoltam volna akkor, hogy 5 évnél sokkal többet fogok ott lakni. Ma ünneplés.

2011. június 23., csütörtök


Böngészős abc


A GChrome automatikusan kiegészíti a címsávban, amit beírok. Gondolkoztam már rajta, hogy a leggyakrabban betöltött oldalak egy-egy betű + enter után bejönnek, és most végignéztem az abc-t. Érdekes lista. Íme. (Ahol perjel van: iroda / otthon)

A – amazon.com / addic7ed.com

B – bkv.hu / bookdepository.co.uk

C – cinemix.us / [üres]

D – disney.se / dictionary.cambridge.org

E – eloszto.hu

F – facebook.com

G – google.com

H – [üres]

I – index.hu

J – [üres]

K – koponyeg.hu

L – login.yahoo.com / lumosity.com

M – moly.hu

N – netpincer.hu / [üres]

O – orangeways.hu / [üres]

P – céges cím, amit nem rakok ki / picasaweb.google.com

Q – [üres]

R – rememberthemilk.com / [üres]

S – céges cím, amit nem rakok ki / shoutcast.com

T – translate.google.com

U – unicreditbank.hu

V – vodafone.hu

W – www.facebook.com / wiw.hu

X – xkcd.com

Y – youtube.com

Z – [üres]

 

(Ha ti is összeállítjátok, linket kommentbe kérek szépen a freeblogon.)

2011. június 21., kedd


Nem szeret a CMS.


- Nem működik, lassú. Nem szeret engem ez a CMS.
- Megvan rá az oka. Nem volt alapfeltétel. Nincs benne szerető-modul.

2011. június 13., hétfő


Suggestion...


... for Things We Forget:

Hurrying for the phone from the bath is a slippery slope.

Drawing of a person with a bleeding knee.

image via

2011. június 5., vasárnap


Dolgok, amiket tuti pasik terveztek.


A ház, amiben lakom.
A lichthofban kifelé nyílik az ablak. Pucold meg.

A mosógépem.
Felültöltős. A mosószertartót le lehet szedni (itt már baromi büszke lehetett magára a tervező, hogy na, hát ez is takarítható!), de olyan görbületek vannak benne, hogy a beszáradt mosószer-öblítő-gusztustalan-trutyi persze kimoshatatlan. Egy új 12e Ft. Az úgy 1/6, 1/8-ad mosógép...

2011. június 5., vasárnap


A kívánságműsor diszkrét bája.


"Huszadik házassági évfdordulónkra szeretnék kérni egy Joe Cocker számot."

Ezt kapta:

Régebbiek | Végére »