Izolda agyrém élete

Olvassátok el ezt a bejegyzést a reklámokról. :)

... ha ezzel a tetű fordítással megleszek, és leadom a szakdolgozatokat a harátidőig, akkor a fordításért kapott pénzt arra fogom fordítani, hogy elmegyek Firenzébe (meg talán Pisába, meg a tengerhez). Vagy valahová máshová, de a lényeg, hogy Olaszországba.

A FelVonó táncházában voltam tegnap. Olyan táncokat voltam "kénytelen" elővarázsolni kicsit berozsdásodott táncrutinomból, hogy magam is meglepődtem. Lassan azt hiszem nekiállok a néptáncosok egyik legviccesebb módszerét alkalmazni: leülni filmeket nézni, és halkan magam elé motyogva, ülve képletes táncmozdulatokkal felfrissíteni tudásomat.

Aztán volt énektanulás, és igazán örülök, hogy ilyenkor más sem tud megülni a fenekén huzamosabb ideig, így táncoltam pl. szatmárit (addig a pontig a vádlimban még épp nem volt izomlázam, és egyszer igazán megnézném egy régi szatmári asszony vádliját. Valószínűleg olyan lehetett, mint másnak a combja. :D)

Az elején elkezdtünk tanítani egy 23 éves srácot táncolni, ez volt a második alkalom, hogy alsó óta táncolt, és nagyon meglepő volt, hogy milyen gyorsan megtanulta, amit mutattunk. Miből lesz a cserebogár.

Jövő pénteken a Pilinszky caféban lesznek. Ott a helyem.

(Fotók is lesznek, elvileg. Remélem tényleg elküldi a srác, aki fotózott.)

MSN-en tartjuk egy csomószor a kapcsolatot a közvetlen kollégákkal, meg a főnökömmel. Ma ezt kaptam tőle:

[Kép]

Persze nyilván spam, meg feltörte vki a fiókját, de azért mindig jót nevetek rajta. :)

Megy a Queen dal a rádióban, és oda sem figyelve arra gondolok, hogy mi ez a pop verzió. (Vs. Moulin Rouge verzió - 3:20-tól)

(És egyébként Nicole Kidman az első N'avi: 3.15-től)

"Az Almássy Táncház újra él!" - hirdették mindenhol, hogy menjen mindenki a Dürer kertbe. Mióta átalakították, nem jártam ott, előtte ott töltöttem talán 3 évet angolszakos egyetemistaként. Mikor hallottam, hogy hol lesz a táncház, gondolkoztam is rajta, hogy hol van ott akkora hely, ahová annyi ember befér. Azt mondták a többiek, ne aggódj vaaaaan! Az Almássy táncház legendás volt, hatalmas alapterületen is tömött, de azért el lehetett férni. Mindig hatalmas élet volt ott, ülőhely nagyon kevés, de nem is azért jártak oda az emberek. A záróbulin hajnalban szó szerint megsirattuk  a bezárását.

Hát a Dürer kertben egy nagy frászt van hely ennek az újjáélesztéséhez! Most jöttem haza, f9-től 11-ig bírtam cérnával. Eleve egy totál nyomasztó, félhomályos hely az egész, se nem romkocsma, se nem rendes. Amikor beléptem, és megláttam, hol zenél a zenekar, nem tudtam eldönteni, hogy röhögjek-e vagy sírjak. Egy két négyzetméteres dobogón ültek 3-an, meg a hangszerek. Előttük volt úgy kb. 5-6 négyzetméter hely, utána asztalok. Ennyi helyen már akár 3 pár is elfér! Körben mindenütt emberek álltak, kialakítottak egy pultot is, pedig a 60? 80? négyzetméteres márványpadlós(!!) helység akkor is kevés lenne alapterület szempontjából, ha üres lenne. Mondjuk ha sok hely lenne, az totál balesetveszélyes lenne, mert a sok bőrtalpas táncos korizhatna, repülni tanulhatna, azt meg gondolom nem akarják. Sokba kerülne a kitört ablak.

A moldvai terem sem sokkal nagyobb, mondjuk ott csak elöl a zenészek, hátul a hangosítópult vitte el a táncteret. Be sem mentem, annyian voltak, szellőztés nuku, szauna, heringesdoboz, miegymás. Az Almássy-n úgy 4-5x ennyi hely volt, és az is tele volt mindig.

Szóval nagyon szép, és nagyon jó, hogy összeszervezték a régi Almássy-s zenekarokat, de valószínűleg tartom, hogy a szervező anno nem volt sosem ott, sőt, talán egyéb táncházban sem. Mire számítottak? Ha bedobják az Almássy nevet, akkor ücsörögni érkezik majd úgy 100 ember? Mondjuk 10 másikra, aki esetleg táncol egy kicsit, de akkor is szigorúan felváltva, hogy legyen hely? Ha megérkezik az Almássy-s embereknek csak a fele, az utolsó pár ember már be sem fért volna a helyre!

Nagy fába vágták a fejszéjüket, és nagyon belebuktak. Régen csalódtam ekkorát.

Reggel úgy keltem, hogy a bal oldali lapockám környéki izmok totál beálltak, nagyon fájnak. A fájó rész elhelyezkedése miatt nyilván nem tudom bekenni izomlazítóval.

Aztán Gy.Á. megmondta a tutit: tegyek egy csomó izomlazítót a padló közepére és feküdjek bele. Ennyire még nem fáj, de még eljuthatok ide is.

[Videó]

:D

Videó. Ezt a romot én is megnézném élőben. :)

Népi humor rulez.

Ezen nagyon jót nevettem:

Egyébként meg a Feeling Good és a Haven't Met You Yet gyakori vendég nálam mostanában.

És most vissza a jogi szövegek fordításához.

Most szóltak emailben, hogy fél év múlva lejár az útlevelem, szóval menjek pótolni. :)

Ez már motoszkál bennem pár napja. :)

Szabó Lőrinc: Esik a hó
Szárnya van, de nem madár,
repülőgép, amin jár,
szél röpíti, az a gépe,
így ül a ház tetejére.
Ház tetején sok a drót,
megnézi a rádiót,
belebúj a telefonba,
lisztet rendel a malomban.
Lisztjét szórja égre-földre,
fehér lesz a világ tőle,
lisztet prüszköl hegyre-völgyre,
fehér már a város tőle:
fehér már az utca
fehér már a muszka,
pepita a néger,
nincs Fekete Péter,
sehol
de sehol
nincs más
fekete,
csak a Bodri
kutyának
az orra
hegye-
de reggel az utca, a muszka, a néger,
a taxi, a Maxi, a Bodri, a Péter
és ráadásul a rádió
mind azt kiabálja, hogy esik a hó!

Megszűnik az a fejlesztő cég, akikkel eddig küzdöttem egy csomót. Úgy látszik, belátták végre, mennyire inkompetensek.

Árulja már el valaki, hogy miért van az, hogy 7:15-től 9-ig egyfolytában fúrtak és kalapáltak (zizegett bele az egész ház), azóta pedig szinte teljesen kuss van??

Még egy pár ilyen nap, és gyilkos zombivá változom a kialvatlanságtól.

Eddig a falat fúrták és/vagy kalapáltak, most hazaért az alsó szomszéd srác, aki tupcizenét hallgat nagyon hangosan. Lehet, hogy mégis be kéne szerezni egy munkahelyet?

...csinálták ezt?

A fal túloldalán órák óta kitartóan, lassú ütemben kalapálnak. Ma alhattam volna.

A billentyűzetem igen jól él: tegnap csokiszirupot, ma töltött káposztát kapott.

A vendégség tagadhatatlan előnye (az összes többi mellett) az, hogy nem halogathatom tovább a takarítást (ami nálam a prioritási listán nem túl előkelő helyen van).

A régen előjegyzett könyv megérkezése mindig nagy öröm. :)